Kerékpárral a legendás Káli-medencében
A 13. századi oklevelek is „Valea Kaal“, vagyis Kál völgyeként említik ezt a 10-12 km hosszú, és alig néhány km széles völgyet, amely apró mérete ellenére megannyi csodás látnivalóval csalogatja az idelátogatókat. A Káli-medence földrajzilag tökéletes egységet alkot, melyben 8 település található: Balatonhenye, Monoszló, Mindszentkálla, Kékkút, Köveskál, Kővágóörs, Salföld és Szentbékkálla.

A salföldi pálos kolostor, Fotó: Mayer Jácint
Olyan egyedi természeti értékeket találunk itt, mint a vulkáni tevékenységek következtében létrejött különleges geológiai nagyformák, a tanúhegyek, a kovásodott homokkőből kialakult kőtengerek, a Fekete-hegy és a Kornyi-tó állóvizei, vagy a medence egészére jellemző kis, kedves források. A térség kulturális értékei közül a legjelentősebb a különleges népi építészete, amely minden településen sajátos. A nádtetős, vöröskőből épített parasztbarokk épületek, a különböző lakóházak és a pincék egyedi utcaképet, hangulatot teremtenek.

Kőkereszt Mindszentkálla határában, Fotó: Mayer Jácint
A tájegység elnevezése a honfoglalás körül itt letelepedett Kál nemzetség emlékét őrzi, hasonlóan a medence még létező, vagy már elpusztult, csak romjaiban létező településeihez (Mindszentkálla, Szentbékkálla, Köveskál, vagy Kerekikál, Sóstókál, Töttöskál). Most végigjárjuk a környék legrégebbi épített örökségeit. Ha az egészet szeretnénk látni, a legegyszerűbb két kerékre pattanni és sorban végiglátogatni a nevezetességeket, melyet kényelmes tempóban egy nap alatt megtehetünk.

Töttöskál, Fotó: Mayer Jácint
Utunkat Ábrahámhegy felől érkezve Salföld határában kezdjük a pálos kolostor tekintélyes maradványainál. A pálosok az egyetlen magyar földön alapított szerzetesrend „Ordo Fratrum Sancti Pauli Primi Eremitae”, melyet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapított 1250-ben, az első szerzetes közösségek megszervezése pedig a Dunántúlon történt.

Hegyestű és erődítése, Fotó: Magyar Várarchívum Alapítvány
Mindszentkálla határában kitérőt tehetünk a kerekikáli templomromhoz, amely felett honfoglalás-kori földvár sáncai láthatók és a néphagyomány szerint ennek a dombnak gyomrában helyezték Kál horkát örök nyugalomra. Mindszentkálla központjához közel, a Kopasz-hegy keleti lábánál láthatjuk a törökök által felperzselt Kisfalud templomának romjait, ami után a Fekete-hegy lábánál elfekvő Töttöskál 12-13. századi maradványait találjuk. A medence keleti részét a Hegyestű vulkanikus kúpja határolja, félig elbányászott állapotában magán hordozva az emberi brutalitás kézjegyét. Az odvassá vált piramisszerű domb ma geológiai bemutatóhelyként funkcionálva népszerű turistalátványosság, kevéssé ismert azonban, hogy tetején az Árpád-korban kőfal gyűrűvel övezett vár állott, melynek épített nyoma néhány éve, a tömegturizmus hatására teljesen elpusztult. Mostanra csak az igazán figyelmes szemek veszik észre az erődítés, a sáncárok nyomait. Leereszkedve Monoszló kicsiny községe fogad bennünket 12-13. századi részleteket tartalmazó, később reformátussá vált templomával. Kapuzatát az ország legszebb faragott román kori bejáratai közé soroljuk. Köveskál és Kővágőörs között, a Kornyi-tóhoz közel helyezkedik el az egykori Sóstókál falva. Egyhajós, egyenes szentélyű, keletelt temploma a XIII. században épült. Mára csupán az északi fal, a diadalív, a szentély falai és boltozatának indításai maradtak fenn, míg maga Sóstókál teljesen eltűnt.

A monoszlói templom kapuja, Fotó: Mayer Jácint

Érdemes elolvasniBemutatjuk a döbröntei Szarvaskő várát
A térség legmeghatározóbb települése a régen nagy kiterjedésű Kővágóörs, mely a 19. században mezővárosként magába foglalta Pálkövét, az egykori Kisörsöt, és a mai Révfülöp területét is. Már a Balatonra néző vonulaton lefelé gurulva, Révfülöp fölött találjuk a környék legnagyobb méretű műemlékét, az ecséri kerítőfalas templomot. Építéséhez feltehetően egy korábbi épület alapjait is felhasználták, így falai között mai is felismerhetők az ókort idéző kőmaradványok, feliratos kövek, a déli hajó külső és belső falán pedig halgerincszerű, római eredetű falrakási technika nyomait fedezhetjük fel. Feltételezések szerint urasági templom lehetett, erre enged következtetni a kegyúri karzat és a környék templomaitól eltérően íves szentélyzáródású apszis, melyet nem követ a Balaton-felvidék középkori templomaira jellemző négyszögletes szentélykialakítás. Az impozáns, eredetileg egy -, majd háromhajós, íves, keleti szentélyű templom déli oldalán előcsarnok állt, az északkeleti oldalon sekrestye és csontkamra. Végül, már a Balaton-parton érdemes megállni pár percre Fülöp romjainál, a révfülöpi vasútállomás mellett és belépni a ritkaságnak számító faragot kapuján.

Sóstókál, Fotó: Mayer Jácint
Az elmúlt 50 év művészeti és kulturális térséggé változtatta a Káli-medencét, melynek hátterében ott áll a páratlan természeti és történelmi háttér.
Galéria
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Mátyás kori várkastélyt építenek újjá
Új Ryanair járat indul Budapestről egy csodás horvát tengerparti városba
Ezek Magyarország legbiztonságosabb települései: tavaly egyetlen bűntényt sem regisztráltak
Ausztria is lezár 21 magyarországi határátkelőt
Varázslatos koreai udvari hímzések Budapesten
Saját magában ejthette csapdába prédáját a darázsfaj, amely a dinoszauruszok korában élt